2011 szeptember 17. | Szerző: paradicsom1968 |

 

Háromszögek

 

Utazás a fellegekben

 

A fellegek.. konkrétan is, mert végre megint felülhettem a repülőre és bámulhattam ki a fejemből és közben a szívem kalapált, hol lassabban, hol meg mintha ki akarna esni. Közben értelmes és udvarias csevegést folytattam Lajos fiával, akivel egy repülőn utaztunk. Ő haza a nyaralásból, én meg az ismeretlen- ismerős pasi felé.

 

A reptéren véget nem érő várakozás a bőröndökre, katasztrofális állapotok, mintha nem is Európában lennék. Aztán végre kinyílt az ajtó és azonnal észtevettem, ott állt nyújtogatta a nyakát és szorongatta a rózsacsokrot a háta mögött.

 

Innentől újból a fellegekben éreztem magam. Élőben még helyesebb volt, nem látszott rajta idegesség és mosolygott végig, meg beszélt, mutogatta a várost.

 

Kb. egy órás autóút után elérkeztünk lakhelyéhez, egy kisebb faluszerű település.

 

A ház nagyon tetszett, ízléses és jó nagy, a táj, a környezet idilli, lovak a szomszédban, körben erdők, csupa zöld minden, béke és nyugalom. A felhők homorúak, hihetetlen közelségben, mintha csak egy karnyújtással elérhetnénk őket.

 

Rövid nézelődés a házban, majd ebéd következett, amit Lajos főzött, és isteni volt.

 

Aztán a fia bevonult a szobájába és ki se jött estig.. Mi pedig végre egymással is foglalkozhattunk. A kézfogása olyan, mintha mindig fogta volna a kezem, a közelsége, az ölelése, soha szűnni nem akaró, lágy és óvatos, de egyben erős is.. szóval még feljebb a fellegekben..

 

Minden tökéletes volt. Este bámultam a naplementét, a csodás fények is mintha csak nekem tündököltek volna.

 

Éjszaka alig aludtam valamit, Lajos végig ölelt és tartott a karjaiban, így én még sosem aludtam pasival.

 

Aztán egy hétig fogta a kezem.. Bárhová mentünk, a kocsiban, séta közben, mindig-mindig.  Ha nem fogta, akkor megölelt és hosszan, szemlélődve figyelt.

 

Második éjjel már könnyen aludtam el ölelve Őt. Ha alvás közben elfordultam, utánam fordult és magához húzott.

 

Írhatnám még hosszasan.. A külső környezet harmóniája belénk költözött.

Egy hétre.

 

Folytatom

 

Viszlát holnap